„Többet imádkozzatok és kevesebbet beszéljetek”

 

A Szűzanya 2015. február 25-i üzenete

"Drága gyermekek! Ebben a kegyelmi időben arra hívlak mindnyájatokat, hogy többet imádkozzatok és kevesebbet beszéljetek. Az imában keressétek Isten akaratát és éljetek Isten parancsai szerint, amelyre Ő hív benneteket. Veletek vagyok és veletek imádkozom. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra."

 

            A Szűzanya jelenéseinek éveiben arról beszél, amit ő maga is átélt földi élete során. Isten akaratát keresve és felismerve élt. Szüntelenül erősítette Istenbe vetett bizalmát. A konkrét eseményeket és szavakat nem érti meg azonnal teljes mértékben, de hitben és az imádságban éli meg azt. Amikor háromnapi keresés után megtalálja a tizenkét éves Jézust a templomban, Jézus azt válaszolja neki: „Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy Atyám házában kell lennem?” Lukács evangelista leírja, hogy nem értették meg szavait, de Mária szívében megőrizte azokat és el-elgondolkodott róluk. Mária megélte a hétköznapokat is. Életének rendkívülisége nem abban állt, hogy kívül élt a hétköznapok gondjain és nehézségein, hanem, hogy egész lénye szabad volt az Istennel való beszélgetésre és akaratának elfogadására.

            Életének mindennapjai jól láthatók a Szentírásban. Jól felismerhető ez kérdéséből is: „Hogyan lehetséges ez, hiszen férfit nem ismerek?” Látszik abból is, hogy sietve indul el rokonához, Erzsébethez és vele együtt dicsőíti Istent, aki felemeli az alázatosakat. Megnyilvánul abban is, hogy Erzsébet szüléséig maradt nála, hogy segítségére legyen a szülés előtti napokban. Ezek a hétköznapok megmutatkoznak a törtvény iránti engedelmességében is. A galileai Kánában asszonyként vesz részt a lakodalomban és segítséget kér Jézustól. Jézus keresztje alatt, és feltámadása után sem különült el, nem került előtérbe, hanem a többi asszonnyal és az apostolokkal együtt növekedett a közösség hitében. Mária teljesen belemerült az élet valóságába. Sohasem zárkózott el a véres, kínos és lehetetlen élettől, hanem mindent elfogadott és a Fiába vetett hittel győzött.

            Mária nem azt kéri tőlünk, hogy meneküljünk el a hétköznapok valóságából, hanem, hogy fogadjuk el azt, és példája szerint, Fiával, Jézussal együtt váljunk átváltozottakká, megtértekké és megváltozottakká, mert csak ekkor válhatunk a jobb jövő kovászává, másokért.

            Mária a földön élt, de tökéletes módon kapcsolódott Istenhez. Elhitte, lehetséges az, hogy egy angyal leszáll az égből és hírül adja neki, hogy Isten Fiának édesanyja lesz. Ő lelkesen hitt az Isten szavában. Ezért hiszi el azt is, amit a pásztorok mondanak a gyermekéről, sőt azt is, amit a bölcsek állítanak. Elhiszi József álmait is és hallgat rá. Figyel az agg Simeon szavára a templomban, amikor azt mondja, hogy lelkét majd a fájdalom tőre járja át, hogy megnyilvánuljon sok szív érzése. Elhallgatott akkor, amikor Jézus azt mondta neki, hogy az Atya házában kell lennie. Az ég jelenként és Isten terveként hittel fogadta Jézus halálát. Ebben az értelemben gyermekének fogadta Jánost és bennünket is. A hétköznapi események nem választották el őt Istentől és nem akadályozták abban, hogy szavairól elmélkedjen és imádkozzon, hanem segítettek neki, hogy Istentől kérje az adott élethelyzetek megértését és megoldását.

            Minden esemény a csendre, az imára és az Istenhez fordulásra motiválta őt. Mária életével szól hozzánk. Élete szüntelen fény és útjelző számunkra, akik még úton vagyunk a cél felé. Üzenetének szavai az édesanyai szív visszfénye és hívása arra, hogy az Istenhez vezető út felé irányuljunk.

            „Drága gyermekek… többet imádkozzatok és kevesebbet beszéljetek”, mondja nekünk e havi üzenetében Mária. Ő jól tudja, hogy szívünk sok beszéddel, elemzésekkel és okoskodásokkal nem juthat el a békéhez. A békéhez az Istenbe vetett bizalommal érkezhetünk meg. A bizalom pedig az imádság által növekszik. Az imán kívül nincs más út Istenhez.

 

 

 

            Imádság

            Szűz Mária, te, aki hozzánk hasonlóan éltél, kérünk, taníts meg bennünket élni, imádkozni, hinni. Példád ösztönözzön bennünket arra, hogy életünk minden eseményét Istennel éljük meg. És a történések, akár örömteliek, akár szomorúak, legyenek még erőteljesebb buzdítás számunkra a csendben és az imádságban való Istenhez fordulásunkhoz. Járj közben értünk Mária, aki kegyelmemmel, Istennel teljes vagy és egész lényeddel Isten felé fordulsz.

            Megköszönjük Neked, Béke Királynője édesanyai gondoskodásodat, minden szavadat és buzdításodat. Hálát adunk minden szívért, aki komolyan veszi szavaidat és megéli azokat. Ámen.

           

fra Ljubo Kurtović

fordította: Sarnyai Andrea

Comments