A MENNYORSZÁG VISSZFÉNYE A FÖLDÖN

„Drága gyermekek! Ahogyan a természet az év legszebb színeit adja, úgy hívlak én is

benneteket, hogy életetekkel tegyetek tanúságot és segítsetek másokat közeledni Szeplőtelen

Szívemhez, hogy a Magasságbeli iránti szeretet lángja fakadjon szívükben. Veletek vagyok,

és szüntelenül imádkozom értetek, hogy életetek a mennyország visszfénye legyen itt a földön.

Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra!”

2011. április 25-i üzenet

Láthatjuk, hogy a Szűzanya édesanyai szavaival arra hív, hogy intenzívebben és

erőteljesebben éljük meg a jelen időt. A nagyböjtben, a múlt havi üzenetben új életre,

megtérésre hívott és arra, hogy mondjuk ki Igenünket Istennek. Ő, mint Édesanyánk folytatja

velünk megkezdett útját és ebben az üzenetében arra hív, hogy figyeljünk a természetre, mely

új életre ébred, így mi is a legjobbat adjuk önmagunkból. A természet és minden teremtmény

segítségünkre szeretne lenni a Teremtő Isten felé vezető úton. A Szűzanya több üzenetében

említi a természetet, hogy általa az Istenre való nyitottságra buzdítson bennünket.

„… Drága gyermekek,… Látjátok, hogyan nyiladozik a természet, életet ad és

gyümölcsöt, ezért így hívlak én is benneteket az Istennel való életre és a neki való teljes

önátadásra… Menjetek ki a természetbe és nézzétek hogyan ébred a természet és

segítségetekre lesz abban, hogy megnyissátok szíveteket a Teremtő Isten szeretete felé…

Drága gyermekek! Ma arra hívlak benneteket, hogy menjetek a természetbe, mert ott

találkozni fogtok a Teremtő Istennel… Ma is arra hívlak bennetek, hogy a természet színeiben

dicsőítsétek a Teremtő Istent. Ő szól hozzátok a legkisebb virág által is, szépségéről és

szeretetének mélységéről, mellyel megteremtett benneteket… Fedezzétek fel a természetben a

békét és a Teremtő Istenre fogtok rátalálni, akinek hálát adhattok minden teremtményért és

így szívetekben örömre találtok… Örüljetek velem ebben a kora nyári időben, amikor ébred a

természet és szívetek a változásra vágyik… Ma is arra hívlak benneteket, hogy szívetekben

adjatok hálát Istennek minden kegyelemért, melyet a természet jelei és színei által ad nektek.”

Szűz Mária új szemléletmódra szeretné megnyitni szemünket, mely a

teremtményekben képes meglátni Isten mindenható kezét és szeretetét. Minden teremtmény

Istenről beszél. Minden virág, minden gyümölcs, a természet szépsége és színei, a nap és az

eső, a hó és a jég, a világosság és a sötétség, a természet minden törvénye és minden emberi

lény nem más, mint Isten hozzánk szóló szava. Assisi Szent Ferenc különösen is tanítónk

lehet a teremtményekkel való kapcsolatunkban. Szent Ferenc a teremtett világban felfedezi az

értéket, melyet tisztelni kell. A teremtményekben Isten szépségét és fönségét látja

megnyilvánulni. Bármit észlel a teremtményekben, a Teremtőre emlékeztetik. Elragadtatva

ujjong Isten kezének művei előtt. Minden teremtményt testvérnek és nővérnek nevez, arra

gondolva, hogy mindannyian Istentől származunk. Ez különös módon nyilvánul meg a

Naphimnuszban, mely tekintetünket az anyagi teremtmények rendjére és szépségére irányítja,

úgy, hogy mindaz, ami az életben abszurdnak és kínosnak tűnik - a szenvedés és a halál is -

átlényegül.

Szent Ferenc akkor énekli el a Naphimnuszt, amikor már súlyos beteg és vak. Átéli a

lélek sötét éjszakáját, a szenvedéstől és a könnyektől megtisztulva új, átlényegült látásmóddal

szemléli a világot és Urát, akit életével dicsér és magasztal.

Átlényegült tekintetével felfedezi a világot, mely tele van csodával, tisztelettel és

figyelemmel. Minden teremtmény az emberekkel együtt ugyanabban az atyai házban él és

Ferenc bennük felismeri a Teremtő Atyát, aki szeretetből mindent jónak teremtett.

Felfedezni a Teremtő Istent és hinni a létezésében csak az első lépést jelenti lelki

utunkon. A következő lépés a Teremtő Isten dicsérete. Mindaz, amit Isten teremtett csak azért

létezik, mert Isten így akarta az ő örök bölcsességében és szeretetében. A Teremtő Istenben

való hit ösztönözni szeretne bennünket a hálára és a dicsőítésre. Az emberi szívben, mely

hisz, dicsőíti és magasztalja Istent, béke és szeretet lakozik. Mária Szeplőtelen Szíve tud

megtanítani bennünket arra, hogyan juthatunk el a békéhez és a szeretethez. Ezért ebben az

üzenetében kifejezi azon vágyát, hogy a természet szépsége és színei legyenek lépcsőfokok,

melyek elvezetnek bennünket Szeplőtelen Szívéhez, melyben szüntelenül ég a Magasságbeli

iránti szeretet lángja.

Mennyei Édesanyánk Szeplőtelen és Legtisztább Szíve, mely telve van Istennel,

szeretne elvezetni bennünket Istenhez, hogy mi magunk is megtapasztaljuk Isten szeretetének

nagyságát és szépségét. Mária Szívéből jött a világ Üdvözítője és az ő Szeplőtelen Szívében

maradt és marad mindörökre. Szűz Mária azt szeretné, hogy életünk tanúságtétel és a

mennyország visszfénye, Isten jelenlétének és az Isteni életnek kifejeződése legyen. Eudes

Szent János mondja: „A Legszentebb Szűz Szíve igazi földi mennyország volt, melyben nem

voltak háborúk, sem nyugtalanság, sem rendetlenség, csak béke, nyugalom és csodálatos

rend. E magasztos Királynő Szíve Isten szépségétől áthatott.” Ajánljuk mi is életünket,

családunkat és szívünket Mária Szeplőtelen Szívének és kérjük, hogy járjon közbe értünk,

hogy életünk a földön napról napra a mennyország visszfényévé válhasson.

Eudes Szent János imája:

Ó, szívem Királynője, felajánlom és Neked szentelem szegény szívemet és buzgón

kérlek, hogy a Te jóságos Szívedért, az Istentől kapott hatalmad által semmisíts meg bennem

mindent, ami elszomorítja Fiadat. Szilárdítsd meg szívemben Jézus és a Te Szíved országát. E

két csodálatos szív szüntelenül és örökké uralkodjanak bennem. Ó magasztos és csodálatos

Szűzanya felajánlom és Neked szentelem testemet, lelkemet, egész lényemet, minden testi és

lelki képességemet, életemet és örökkévalóságomat. Ezzel szeretném Neked mindörökre

kifejezni irántad való tiszteletemet. Úrnőm, hatalmaddal, melyet Isten adott neked végy

birtokodba és teljesen egyesíts magadban, hogy egészen Jézusé lehessek. Ámen.