Isten Anyja a legkiválóbb pasztorál-teológus

 

Lourdes és Fatima ügyében az Egyház kimondta a végleges döntést, de természetesen mindkét esetben, csak akkor, amikor befejeződtek a jelenések. Ez meg fog történni előbb vagy utóbb Medjugorje esetében is, de, hogy mikor, ezt bízzuk Isten Anyjára… Azt gondolom, hogy Medjugorje békében folytathatja az utat bízva abban, hogy Anyaszentegyház és a Tanítóhivatal kísérni fogja ezen az úton – minderről Christoph Schönborn bécsi bíboros érsekkel Medjugorjéban tett látogatása alkalmával Max Domej a bécsi Gebetsaktion tagja beszélgetett.

 

- Eminenciás Christoph Schönborn bíboros Úr! Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy itt, Medjugorjéban üdvözölhetjük Önt. Megosztaná velünk, hogy mi indította arra, hogy ellátogasson ide?

- Nem tudom pontosan megmondani, hogyan is jutottam erre az elhatározásra. Medjugorjéról már több éve tudok, bár nem személyes tapasztalatból, hisz eddig sohasem jártam itt, de a mi egyházmegyénkben sokan részesültek Medjugorje gyümölcseinek gazdagságából. Mindig ugyanazt mondom, amit Jézus is az Evangéliumban: a fa gyümölcseiről ismerszik meg. Ahogyan nálunk Medjugorje jó gyümölcseit látom beérni, bátran megállapíthatom, hogy a fa, mely ilyen gyümölcsöket terem biztosan jó. Csak két példát említenék. A bécsi reptéren a biztonsági ellenőrzésnél az egyik őr meglátta, hogy Zágrábba szól a jegyem. Felismert és azt kérdezte: Zágrábba repül? „Igen – válaszoltam - aztán tovább Splitbe, majd Medjugorjéba.” Az őrnek felragyogott az arca: „Én már voltam Medjugorjéban” - és nagy lelkesedéssel mesélni kezdte élményeit. Most képzelje el: egy őr a reptéren a biztonsági ellenőrzésnél arról beszél, hogyan kapaszkodnak fel az emberek a Krizsevác hegyre és milyen csodálatos légkör uralkodik ott…  A másik példa: Kora reggel a vasútállomáson várakoztam. Az állomás igazgatója felismert. Elkezdtünk beszélgetni, és elmesélte nagy fájdalmát: a felesége rákban halt meg. És mindjárt hozzáfűzte: „De a barátaim elvittek Medjugorjéba és ez megerősített a hitben.” Ez az ember csodálatos örömöt sugárzott…

Nos, ez csak két példa a sok medjugorjei élmény, tapasztalat közül, amelyekről tudomásom van. Megismétlem azt, amit sok évvel ezelőtt egy interjúban mondtam: ha Medjugorjéban nem lennének rendben a dolgok, akkor a ki kellene dobnunk a kispapok felét, nem beszélve arról, hogy sok papunk hivatása közvetlenül vagy közvetett módon Medjugorjéhoz kapcsolódik.

Hogyan jutottam el odáig, hogy eldöntöttem: eljövök Medjugorjéba? Mindig halogattam jövetelemet. Tekintettel arra, hogy az Egyházban bíborosként felelősségteljes szolgálatot töltök be, és sok az ellentétes vélemény, ezért nem szeretettem volna alkalmat adni a konfliktusra, hiszen tudja, hogyan gondolkodom Medjugorjéról. Ezen a nyáron voltam Saluzzoban a Cenacolo közösségben. Elvira nővért már néhány éve ismerem, szeretem és tisztelem őt, mint a Feltámadott Úr rendkívüli tanúját és tudom, hogy milyen mélyen kapcsolódik a Cenacolo közösség Medjugorjéhoz. Saluzzoban nagyon erős belső bizonyosságot éltem meg, és ezzel elérkezett, annak az ideje is, hogy eljöjjek Medjugorjéba. Azt mondhatom, hogy belső indítatásra történt. Most már minden vágyam az volt, hogy szeretnék Medjugorjéban eltölteni néhány napot csendben és imádságban. Nem akartam eltitkolni jövetelemet, de azt sem szerettem volna, hogy erről nagy nyilvánosság előtt beszéljenek. Egyszerűen csak el akartam jönni erre a helyre, ahol a Szűzanya oly sok kegyelmet kiosztott már.

Emellett, a múlt évben Ivan Dragicevic látnok Bécsben járt nálam, akivel hosszasan beszélgettem. Ebben az évben pedig Marija Pavlovic-Lunetti látnok látogatott el hozzánk. Mindketten a Stephans Dómban imatalálkozón vettek részt, melyhez hozzájárulásomat adtam. Mélyen megérintett szerénységük, tisztaságuk, szeretetteljességük és egyszerűségük. Ez megerősített abban, hogy egyszerűen és csendben eljöjjek ide.

- Ön domonkos szerzetes, és a domonkosok arról ismertek, hogy ők terjesztették el a világban a rózsafüzér imádságot. Isten Anyja eljön ide és arra kér bennünket, hogy imádkozzuk a rózsafüzért. Hogyan tekint Ön a rózsafüzérre?

- Domonkos szerzetesként minden nap kellene imádkoznom a rózsafüzért és kissé kellemetlen számomra, de be kell vallanom, hogy ilyen tekintetben nem vagyok jó domonkos szerzetes, ugyanis nem sikerül minden nap elimádkoznom a rózsafüzért. Egyet mégis biztonsággal mondhatok: számomra a rózsafüzér mindig a szegények imája volt. Engem személyesen megérint, hogy életünknek vannak olyan szakaszai, amikor nagyobb nehézségeket, szenvedéseket élünk meg, és ilyenkor a rózsafüzér olyan, mint a kötél, a mentőöv. Ahogyan hegymászáskor szükségünk van kötélre, úgy van szükség a rózsafüzérre is az életünkben. Az a pap, akin keresztül megismertem a domonkos rendet a skolasztika nagy tanítója, új skolasztikus, aki elgondolkodtatott engem, mint értelmiségi, mint teológus, de ugyanakkor úgyis, mint a rózsafüzér lelkes tisztelője. Ez vonzott engem a domonkos szerzetesek közé. Ez már tizennégy éves koromban megérintett engem. Egyrészt a tudomány, mely a filozófiával és a teológiával foglalkozik, másrészt az egyszerű vallásosság. Számomra – Szent Domonkos nyomán - ez a domonkosok fő jellemzője: Szent Tamás és az ő Summa teológiája valamint a rózsafüzér.

- A plébánián, ahol tegnap a ferencesek szívélyesen és örömmel fogadták, azt mondta szeretné megismerni Isten Anyjának lelkipásztori munkáját. Megvilágítaná ezt a gondolatát?

- Mindig foglalkoztatott, hogy Isten Anyjának milyen különös lelkipásztori metódusa van. Nem igazodik a lelkipásztori-teológiai kézikönyvhöz vagy előadáshoz. Fiatal koromtól fogva szeretem Lourdes-ot egészen mindmáig. A következőképpen gondolkodom az eseményekről: Tarbes város püspökének biztosan voltak lelkipásztori tervei és elképzelései, és akkor jön Isten Anyja. Nem kérdezi sem a püspököt, sem a helyi plébánost, megjelenik egy teljesen lehetetlen helyen, egy sziklamélyedésben, egy folyónál, olyan helyen, ahol nem járnak emberek; egy olyan kislánynak, aki írástudatlan, aki nem tudja megmondani, hogy mi a Szentháromság, mert nem sikerült megtanulnia a hittanon. Csak neki jelenik meg, csak így… és egészen pontos utasításokat ad neki, megmondja, hogy mit kell tennie és mit kell mondania a papoknak: jönnek a körmenetre, és építsenek kápolnát. És azt kéri Bernadettől, hogy kaparja, ássa a földet – és forrás fakad… Isten Anyjának lelkipásztori terve nagyon precíz és pontos volt. Ő pontosan tudta. Ez egyáltalán nem volt előre látható az Egyház pasztorális tervében, de meghatározta egész Franciaország, sőt az egész világ pasztorációját. A Vatikánban is van egy lourdes-i barlang, amely előtt a pápa imádkozik. Az világ legtöbb országának templomaiban megtalálhatók a lourdes-i barlangok. A világ minden részéről nagyon sokan zarándokolnak el Lourdes-ba és azt teszik, amit Isten Anyja tanácsolt. És mindez egy kislányon, Bernadetten, a látnokon keresztül történik. Az Egyház pedig elismerte és elfogadta ezt.

Azt gondoltam: szeretném látni, hogy van ez ma Medjugorjéban, hogyan vezet bennünket Mária lépésről lépésre és hogyan élik ezt meg az emberek 1981-től, a kezdetektől. Mi járhat Isten Anyjának a fejében, hogy egy lehetetlen hegyen mondja el az életre vonatkozó tanácsait egy csoport vad gyermeknek ennyi éven át? Ez nagyon elgondolkodtató. Egyértelműen leszögezhetjük, hogy Isten Anyja a világ legjobb pasztorál-teológusa. Megszervezte egész Latin Amerika misszióját Guadalupe-n keresztül, ahol egy indiánnak jelent meg. Egy indiánnak! És neki mondta el, hogy mit mondjon a püspöknek. A Szűzanya nem a püspökhöz szólt, hanem az indiánhoz.  Minden országban van ilyen tapasztalat - a teológusoknak erről alaposan el kellene gondolkodniuk.

- A helyi püspök álláspontja miatt sok hívő elbátortalanodott és ez ürügyül szolgál arra, hogy kizárják magukat a lelkipásztori ellátás alól. Ahogyan egész Dél-Amerika Gaudalupe-ról ismert, azt gondolom, hogy ezen a helyen is rendkívüli erő van jelen. Valahogyan meg kellene védeni a híveket a gúnyolódásoktól…

- Azt gondolom, hogy emiatt nem kell aggódnunk. Isten Anyja a legjobb diplomata. Már Kánában is mindent a legjobban szervezett meg. Ő jól tudja, hogyan kell viselkedni a nehézségek idején és már évszázadok óta csodálatosan munkálkodik. Azt mondja nekünk: „Tegyetek meg mindent, amit csak mond!” Világos számunkra, hogy azt tanácsolja: hallgassunk az Egyházra. Az Egyház fő hatósága a Szentszék, a Szentatya és a Hittani Kongregáció, mely a legfőbb szerv a hit és erkölcs kérdéseinek megválaszolásában. Az Egyház vezetése világos útmutatást adott nekünk, mely nem közvetlenül a Pápától érkezett, hanem a Hittani Kongregációtól, s az határozottan megerősítette, hogy mindaz, amit a jugoszláviai püspökök kimondtak, az kétségtelenül Medjugorjéra is vonatkozik. Ezt gyakran ismételgettem, hisz ezek az írások ismertek. Három eleme van, melyek ma is érvényesek és ezeknek az utasításoknak a fényében látom Medjugorjéban tett látogatásomat is. Ebben az értelemben, semmi szokatlan nincs jövetelemben. A Szentszék a jugoszláviai püspökök 1991-ben tett nyilatkozatával összhangban a következőket mondja:

1.       Non constat de supernaturalitatae. Ez egy olyan kifejezés, melyet csak ritkán használnak, és azt jelenti, hogy a természetfeletti jelenség nem bizonyított. Ez egy klasszikus szabály az Egyház tanítóhivatalában.  Nem mondja, hogy kizárt a természetfeletti jelenség lehetősége, sem azt, hogy véglegesen bizonyított. Ez egy egyszerű érv, melyet én teljesen elfogadhatónak tartok. A Hittani Kongregáció tagja vagyok, érthető tehát, hogy betartom, míg döntés nem születik erről. Ugyanakkor, amíg a jelenések tartanak, biztosan nem fog végleges döntést hozni az Egyház, mert ilyet sohasem tett. Lourdes-ra és Fatimára vonatkozóan az Egyház végleges határozatot hozott, de csak miután a jelenések befejeződtek. Ez előbb vagy utóbb a jelen esetben is meg fog történni, de ennek időpontját Isten Anyjának kezébe helyezzük.

2.       Hivatalos zarándoklatok nem szervezhetők, tehát én nem szervezhetek egyházmegyei zarándoklatot Medjugorjéba. Ez összhangban van azzal, amit az első pontban olvashatunk. Tehát: még nincs hivatalos elismerés, de ez a kifejezés világosan kimondja, hogy nem zárja ki a jelenések természetfeletti voltát. Az Egyház egyértelműen kimondja: nincs kizárva. Nem elismert, de nem is kizárt.

3.       Az Egyház Tanítóhivatala a jugoszláviai püspökökkel egyetértésben világosan kimondja, hogy az ide érkező zarándokokat lelkileg kísérni kell. Ez azt jelenti, hogy a zarándokoknak lelkipásztori ellátásra van szükségük. Sokan fáradoznak ezért, többek között a Gebetsaktion Wien, akik gondoskodnak a zarándokokról, kísérik őket a zarándoklatok után stb. Azt gondolom, hogy ily módon Medjugorje békében járhatja útját, annak biztos tudatában, hogy az Anyaszentegyház kísérni fogja őt ezen az úton. Türelemre biztatnálak benneteket. Isten Anyja olyan türelmes velünk, hogy már majdnem 29 éve jelenik meg itt és fejezi ki közelségét és gondoskodását a medjugorjei plébániáról és a sok-sok zarándokról. Legyünk tehát békességben és várjunk türelemmel. 29 év hosszú idő, de Isten előtt nem is olyan hosszú!

- Hihetetlen, hogy a Szűzanya meg fog jelenni a látnokoknak életük végéig minden évben egyszer…

- Hiszem, hogy a Szűzanya – nem hiába hívjuk Úrnőnek – egyszerűen szuverén. Isten Szívéről érkezik, ezért tanítása és vágya biztosak lehetünk abban, hogy összhangban van a Szentháromsággal. Ha a látnokok életének végéig így akarja kifejezni közelségét, akkor annak biztosan oka van. Bátran mondhatjuk, hogy e 29 év alatt Medjugorje nem gyengült és nem is bénult meg. Azt is mondhatjuk, amit tegnap a ferences atyák mondtak: ha többé nem is lenne jelenés, ha többé nem lennének természetfeletti jelek, az emberek akkor is jönnének, mert itt Lourdes-hoz hasonlóan megtapasztalták Krisztusnak és Isten Anyjának közelségét. Miközben Lourdes-ben már 150 éve nincsenek jelenések, mégis érezhető Isten Anyjának közelsége. Milyen sok ember élte meg ott Isten Anyjának közelségét, aki csodálatos vigaszt hoz mindenkinek. Nemrég ugyanezt éltem meg: ha az ember éjjel elmegy a barlanghoz és imádkozik azon a helyen, ahol Bernadettnek megjelent a Szűzanya, bátran mondhatja: Ő itt van. És ez biztosan így lesz továbbra is. Ezeken a helyeken a Szűzanya áldó kezén és szívén keresztül csodálatos vigasz árad ránk.

fordította: S. Andrea